Az amerikai szobatárskísérlet Elena Armas második nagysikerű regénye, ami önállóan is megállja a helyet, ugyanakkor találkozhatunk a Spanyol szerelmi átverés már jól ismert szereplőivel, hiszen ezen regény főszereplői Lucas, Catalina unokatesója és legjobb barátnője, Rosie. A könyv megérkezésekor a kezdeti pillanatokban talán kissé megijedtem a nagy terjedelemtől, hiszen a 430 oldalnak határozottan soknak tűnt egy romcomhoz. Azonban, ahogy belekezdtem az olvasásba, gyorsan elrepült az idő, és a regény egyre inkább magával ragadott. A történet izgalmas fordulatai és a karakterek mélyebb érzéseinek fokozatos feltárása miatt az olvasás egyre izgalmasabb és érdekesebb lett.

Christina Lauren egy írópáros, akik valójában két barátnő, Christina Hobbs és Lauren Billings, akik együtt írnak romantikus regényeket. Az írónőknek számos sikeres könyve van, amelyeket a New York Times és a USA Today is bestsellernek nyilvánított. Néhány népszerű műve közé tartozik a Beautiful Bastard sorozat, a Dating You/Hating You, a Love and Other Words, és a Roomies. De most nem ezekről a könyvekről szeretnék írni, hanem a legújabb magyarul megjelent regényükről, ami a Kalandtúra Wilder-módra nevet viseli.

Mostanában elég sok történelmi könyvet olvastam és rá kellett jönnöm, hogy a világ kisebb-nagyobb eseményeiről igen hiányos a tudásom, ami kb. jelen esetben a semmit jelenti. A figyelmem a regény iránt az keltette fel, hogy a francia forradalom bukása után játszódik, de kevésbé volt kifejtve, hogy az hogyan történt. Lényegében egy Nyomorultak (nem olvastam, MÉG) retellinget kapunk, de az események közé ügyesen be van szőve az törvényen kívüli alvilági céhek élete is, ami egy újfajta megközelítést adott nekünk. 

Az Aranyhaj és a nagy gubanc az egyik kedvenc disney mesém (fun fact: a kis hableány a legeslegkedvencebb mesém), így nem is volt kérdés, hogy elolvasom a könyvet, mert a retellingek mindig egy új ízt adnak a már jól ismert történetnek. Viszont mindig bennem van a félelem, hogy vagy nagyon ugyanolyan lesz, mint az eredeti, vagy pedig túlságosan más és rá sem ismerni a történetre. Korábban még csak két könyvet olvastam a twisted tale sorozatból (Ez hát a szerelem: nagyon tetszett, Tükröm, tükröm: kevésbé tetszett), így kicsit nehéz volt előre belőni, hogy milyen sorsra ítélem a regényt. 

A fülszöveg elolvasása után nekiálltam a regénynek és egy cuki rom-comra várvam,ahol a nők majd összefognak és kiadják az útját a több lóra játszó pasinak. Gondoltam egy jó kis “velünk nem szórakozol” regény lesz, ahol a lányok majd barátnők lesznek és közben rendbe jön az életük a férfitól elszenvedett trauma után. Ó hogy én mekkorát tévedtem. Korábban még nem olvastam az írónőtől, pedig az Ágybérlő és az Otthon csere is érdekelt, de valahogy mindig elfeledkeztem róla, így amikor megláttam, hogy jön új könyve egyből lecsaptam rá. Tartsatok velem ebben a spoiler mentes értékelésben.

Hűha, bevallom nehéz lesz erről a regényről írnom spoilermentesen, mert wow. Kicsit még össze kell szednem magam utána, mert nem tudom mi volt ez az egész. Volt itt minden, pedofilia (nem túl részletesen), sorozatgyilkos, furcsa pszichiáter, alkoholizmus, bántalmazás (szintén nem túl részletesen), így még kicsit kótyagos vagyok a regény után és nem tudom eldönteni, hogy hihetetlenül tetszett vagy csak én sem vagyok teljesen komplett. Mert mindent összevetve én le sem tudtam tenni a könyvet. Biztos vagyok benne, hogy sokaknál ki fogja verni a biztosítékot, így előre figyelmeztetek mindenkit, hogy nem egy leányregény és meg kell acéloznia magát annak, aki szeretné elolvasni.

Kicsit döcögősen indult a kapcsolatom a regénnyel, mert az elején nagyon elkapott, majd kicsit leeresztett a végére pedig megint ellopta a szívem. Bár tudtam, hogy ez nem egy rom-com lesz, valamiért mégis arra számítottam, ne is kérdezzétek… Viszont egy sokkal komolyabb hangvételű regényt olvashattam, ami rengeteg dolgot zúdított egy rövidebb regénybe, mégsem éreztem úgy, hogy sok lett volna.

Srácok, készüljetek fel, hogy az értékelés egy elvadult csapongás lesz arról, hogy én mennyire szeretem ezt a sorozatot, az írónőt és Casteelt. Mert ez az igazság. Amióta olvastam az első rész, konkrétan függője lettem a történetnek és nagyon örülnék neki, ha a kiadó egy kicsit belehúzna a folytatások kiadásába, mert így a könyv után nem tudok másra gondolni, csak a folytatásra (no offense).

Kicsit vegyesek az érzelmeim a könyvvel kapcsolatban, mert egyfelől voltak aspektusai a műnek, amik nagyon tetszettek, de mégis akarva-akaratlan folyamatosan összehasonlítom az író másik regényével és nem sok különbséget találtam. A maga módján mindkét könyv nagyon jó volt, de nekem a mindketten meghalnak a végén című regény nagyobbat ütött, ami talán az újdonság varázsának is köszönhető. Valószínűnek tartom, ha ezt olvasom hamarabb, akkor ez tetszett volna jobban, de vágjunk is bele az értékelésbe.

A mély dala egy nagyon különleges ya fantasy, abból a szempontból, hogy egy (számomra) teljesen új mitológiával ismerkedhettem meg általa. A nyugat afrikai kultúrába és vallási világba nyerhetünk betekintést, számos új lénnyel találkozhatunk, ha megunnánk a szokásos sellőket és tündéreket. Olvasás közben sokszor használtam a googlet, hogy pontos képek kapjak a lényekről, istenekről és ezt ajánlom másoknak is, mert sokat hozzáadott az élményhez. A könyv mellett szól továbbá a borítója! Annyira szép, hogy ha nem érdekelt volna a könyv, akkor is beszereztem volna, hogy a polcomon tudhassam. Pedig nem vagyok nagy rajongója annak, ha arcok is vannak egy borítón. Na de vágjunk is bele az értékelésbe.

Ez a könyv valami fenomenális volt. Nem is olyan régen láttam a Netflixen a Boo, Bitch (magyarul: a frászt hozod rám) című sorozatot és haláli (haha) volt, ajánlom mindenkinek. Amikor elolvastam a Halhatatlan csajok klubja fülszövegét ugyanazt a szarkasztikus és szellemes atmoszférát árasztotta, mint a sorozat, így nem is volt kérdés, hogy adok egy esélyt neki és elolvasom a regényt. Ezt a döntést azóta sem bántam meg, ugyanis kb, egy délután alatt ledaráltam az egész könyvet, annyira lebilincselő volt. Nem azt mondom, hogy tökéletes, mert voltak benne hibák és a plot is könnyen kitalálható, de szerintem az írónőnek nem is a kitalálhatatlan cselekmény volt a célja, sokkal inkább a szórakoztatás.

A könyvet már régen kinéztem magamnak angolul, de nem mertem belevágni, így nagyon megörültem, hogy megjelent magyarul, ráadásul egy új kiadó, az Anassa könyvek kezei között. Örülök neki, hogy az eredeti borítóhoz tartották magukat, mert nekem nagyon tetszik és imádom ezeket a színes, rajzolt karakteres borítókat. Maga a alapszituáció is remek, tetszett. Fiatal, naiv lány rossz társaságba keveredik és teljesen kifordul magából. Ha így vesszük elég tucat sztorinak tűnhet, viszont, ha az egészet áttesszük Jane Austen korába máris izgalmasabb. Aki alapvetően a klasszikusokat szereti, azt érheti meglepetés, mert a kort leszámítva elég modern a regény, szerepet kap benne az alkohol, különböző kábítószerek, LMBTQ és az erotika is (bár nem erotikus regény(szerencsére)). Ezek mellett egész sok humoros jelenetet is kapunk, főleg főszereplőnk, Georgina jóvoltából, szarkazmusa üde színfolt volt a történetben.

Egy újabb #POV könyv került a kezembe a Kolibri kiadó jóvoltából. Ahogy azt már tudhatjátok, Kolibri kiadó a #POV sorozattall a világ sokszínűségét és különböző látásmódokat szeretne bemutatni, ezzel is felhívni a fiatalok figyelmét a változatosságra. A sorozatban már 6 könyv is megjelent, amiket már mind el is olvastam. Nagyon tetszik ez a kezdeményezés és kíváncsi vagyok, milyen könyvek, témák fognak még helyet kapni a kolibri kiadónál ebben a sorozatban. Az eddigiek alapján tényleg nagyon színes a felhozatal és fontos témák kerülnek előtérbe. Viszont ez a kötet számomra kevésbé illet a #pov címke alá. Igaz, hogy egy fiatal, feltörekvő női rendezőről van szó, továbbá kiderül a regényből, hogy a nők helyzete a filmes szakmában eléggé korlátozott. Viszont a történet nem egészen erre fekteti a hangsúlyt. Ennek ellenére nem volt rossz, de teljesen másmilyen történetre számítottam.

Azt gondolná az ember, hogy 2022-ben a vámpíros könyvek és filmek/sorozatok időszaka már leáldozott, ennek ellenére időről-időre felbukkannak Netflixen, vagy egy új könyvsorozat formájában. Bár jelenleg a tündérek korszakát éljük, hála egy ismert írónőnek, de számomra a vámpírok sosem mentek ki a divatból. Így nem is értem, hogyan maradhatott ki az életemből Richelle Mead - Vámpírakadémia című sorozata (aminek az első részéből készült film, a Netflix pedig most feldolgozza filmsorozat formájában is), aminek már kb. 15 éve jelent meg az első része angolul (2007), én mégis csak 2022-ben jutottam el odáig, hogy elolvassam. Biztos vagyok benne, hogy közrejátszik, hogy a korábbi borító nem igazán nyerte el a tetszésem, de az Agave új köntöst adott neki, ami már felkeltette az én figyelmem is. Viszont egy szép borító csak fél siker, lássuk milyen belülről a könyv.

Szerintem már sok könyv értékelését kezdtem így idén, de az első dolog, ami megragadta a figyelmemet a könyvvel kapcsolatban az az iszonyatosan menő és csodás borító volt. Már korábban is felfigyeltem a regényre és nem tudtam összetenni fejben, hogy egy ilyen gyönyörű borító hogyan takarhat egy horror fantasy/sci-fi sztorit, de a történet elolvasása után már minden világos lett. Amennyiben szeretnétek olvasni a regényt készüljetek egy nagy adag érzelmi rettegésre, mert a regényben lévő lelkek nagyon sötétek tudnak lenni, pont mint maga a történet. Nem egy megszokott történet, de a maga módján nagyon különleges.

Lucy Foley munkássága számomra már nem ismeretlen, korábban volt szerencsém elolvasni a Vadászparti (értékelés) és Vendéglista (értékelés) című könyveit is. Nekem mindkét történet nagyon tetszett, de ami igazán kiemelkedő volt számomra, az maga a hangulat, amit az írónő boszorkányos ügyességgel teremtett meg. Ezek után egyértelmű volt, hogy a legújabb magyarul megjelent könyvét is elolvasom, de a fülszöveget olvasva feltűnt, hogy most semmilyen zárt teret nem kapunk. A Vadászpartiban egy világvégi üdülőben jártunk télen, ahol a hóesés miatt semmilyen segítség nem érkezhet, a Vendéglistában pedig egy szellemjárta szigetre kalauzol minket az írónő, ahol egy hatalmas vihar miatt nem érkezhet időben segítség. A Lakás Párizsban című könyvnél viszont semmilyen világtól elzárt teret nem kapunk, így kíváncsi voltam sikerül e az írónőnekk újra kiváltania belőlem azt a borzongató, feszült hangulatot mint a korábbi két regényében.

Bár már több része is megjelent a sorsfordító történeteknek, én nem tudtam mire számítsak mert még egyet sem olvastam el közülük. Igaz, hogy megvan az ‘Ez hát a szerelem’ (amit innen is köszönök Bettinek :D ), de még nem sikerült rá sort keríteni. Sokáig fontolgattam, hogy bevállaljam-e a könyvet, nem vagyok esetleg már túl felnőtt hozzá, de úgy voltam vele, hogy ha nem tetszik, legalább nem kell beszereznem a sorozatban már megjelent köteteket, viszont ha tetszik, akkor bővíthetem a véget nem érő TBR listámat és lesz egy jó okom, hogy miért az ez hát a szerelmet olvasgatom a recik helyett.

Sokáig gondolkodtam, hogy megéri e folytatni a Vastündérek sorozatot, ugyanis bár az első része a regénysorozatnak nagyon nosztalgikus volt, kicsit csalódtam is benne. Volt bennem egy kis félelem, hogy el fogom rontani ennek a sorozatnak a szép emlékét az újraolvasással, ugyanis 25 éves fejjel már teljesen máshogy láttam az első könyvet, mint 14 évesen. (Fiatal fejjel imádtam a történetet, első fantasy olvasmányaim között volt.) Viszont a mesés borítónak nem tudtam ellenállni ezért úgy gondoltam adok még egy esélyt a sorozatnak. Érdekesség, hogy sosem olvastam teljesen végig a sorozatot. Amikor a 4. rész megjelent éppen egy “nem olvasós” életszakaszban voltam, így sosem tudtam meg mi lett Ash, Puck és Meghan sorsa. 

Lisa Jewell a fenti lakók című könyvvel keltette fel az érdeklődésem még tavaly októberben. Az említett regény magával ragadó volt a maga beteg módján, egyszerűen nem bírtam letenni. (Lisa Jewell - A fenti lakók értékelés) és bár láttam, hogy már több regénye is megjelent korábban magyarul mégsem szántam rá magam, hogy elolvassam. Viszont nem olyan régen elém került Az éjjel, amikor eltűnt című könyv fülszövege és megint fellángolt a krimi/thriller rajongásom. Reméltem, hogy az írónő ezen regénye is hasonlóan beteg és elborult lesz.

Nem várt meglepetés volt a Kolibri kiadótól, hogy egy teljesen új sorozatot hozott el a #POV címke alatt, amivel a világ sokszínűségét és különböző látásmódokat hivatott bemutatni. A sorozatban már 3 könyv is megjelent, és kettő a könyvfesztiválra érkezik szeptember végére. Nagyon tetszik ez a kezdeményezés és kíváncsi vagyok, milyen könyvek, témák fognak még helyet kapni a kolibri kiadónál.