Lisa Jewell a fenti lakók című könyvvel keltette fel az érdeklődésem még tavaly októberben. Az említett regény magával ragadó volt a maga beteg módján, egyszerűen nem bírtam letenni. (Lisa Jewell - A fenti lakók értékelés) és bár láttam, hogy már több regénye is megjelent korábban magyarul mégsem szántam rá magam, hogy elolvassam. Viszont nem olyan régen elém került Az éjjel, amikor eltűnt című könyv fülszövege és megint fellángolt a krimi/thriller rajongásom. Reméltem, hogy az írónő ezen regénye is hasonlóan beteg és elborult lesz.
Guillaume Musso számomra továbbra is az az író, akinek a könyvei automatikusan a kosárban landolnak. Új köntösben már 12 könyv jelent meg a Park könyvkiadó gondozásában, és most (2022) szeptemberében jelenik meg az újabb regénye magyarul, mely a szajnai ismeretlen címet viseli. Az összes könyve közül még három vár olvasásra (az éjszaka és a lányka, holnap, az angyal hív), így ezekkel a statisztikákkal bátran merem állítani, hogy nagy rajongója vagyok az író munkásságának. Musso regényeiben szeretem az egyszerűséget és a logikátlan fantasztikus elemeket (pl. időutazás), melyek létezésére sosem kapunk logikus magyarázatot, de úgy érzem ez a szép benne: elhiteti az olvasóval, hogy mennyi csoda, mágia, fantasztikus, sci-fi elem létezhet a világban, melyekről nem is gondolnánk, hogy ott vannak.
Nem várt meglepetés volt a Kolibri kiadótól, hogy egy teljesen új sorozatot hozott el a #POV címke alatt, amivel a világ sokszínűségét és különböző látásmódokat hivatott bemutatni. A sorozatban már 3 könyv is megjelent, és kettő a könyvfesztiválra érkezik szeptember végére. Nagyon tetszik ez a kezdeményezés és kíváncsi vagyok, milyen könyvek, témák fognak még helyet kapni a kolibri kiadónál.
Egy korábbi értékelésben már említettem, hogy szeretnék jobban megismerkedni a görög mondavilággal, kultúrával és hagyományokkal, de sajnos az a könyv nem hozta el a várva-várt áttörést bármennyire is gyönyörű volt és szerettem volna szeretni. Pontosan ezért kezdtem félve neki az Olümposzi hősnők című regénynek. Úgy éreztem engem igazából mégsem érdekel a görög mitológia és társai és jobb annyiban hagyni, mint átszenvedni magam egy újabb könyvön a témában. VISZONT, ahogy nekikezdtem megérkezett az áttörés, hatalmas meglepetés volt számomra mennyire beszippantott. Fontosnak tartom, hogy ne csak a hősökről tanuljunk és szerezzünk ismeretet, hanem kevésbé ismert női alakokról is, ugyanis ők sokszor épp olyan fontosak voltak, mint a férfi társaik.
Imádok boszorkányos témában olvasni, mert annyira sokszínű, ezer fele el lehet vinni a történetet és hihetetlen mennyi potenciál van egy-egy történetben. Az már csak hab a tortán, hogy a boszorkányüldözésekről szóló történetek sokszor valós eseményeket dolgoznak fel, ami lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megismerjük a múlt egy szeletét. Igaz, ez a könyv pont nem az üldözés témát dolgozza fel, de így is nagyon érdekesre sikerült és látom benne a potenciált, viszont elöljáróban annyit, hogy nekem valami hiányzott a történetből.