Kester Grant - A ​csodák udvara (A csodák udvara 1.)

Mostanában elég sok történelmi könyvet olvastam és rá kellett jönnöm, hogy a világ kisebb-nagyobb eseményeiről igen hiányos a tudásom, ami kb. jelen esetben a semmit jelenti. A figyelmem a regény iránt az keltette fel, hogy a francia forradalom bukása után játszódik, de kevésbé volt kifejtve, hogy az hogyan történt. Lényegében egy Nyomorultak (nem olvastam, MÉG) retellinget kapunk, de az események közé ügyesen be van szőve az törvényen kívüli alvilági céhek élete is, ami egy újfajta megközelítést adott nekünk. 

A történetben megismerhetjük Ninát, aki fiatalon kerül a Tolvajok közé, mint fekete macska. A nővérét az apja eladta lényegében prostituáltnak, és rettegett, hogy neki milyen sorsot szánnak, de e tekintetben egész jó utat talál magának a Céhben. Maga az alapkoncepció nagyon tetszett, gondolok itt arra, hogy az alvilágot külön Céhek irányítják, mindenkinek megvan a maga dolga, jele, hívószava. Ezekből néhányat jobban is megismerhetünk, másokról csak hallunk dolgokat, olykor pedig csak említés szerűen ismerjük meg őket. Külön törvény vonatkozik rájuk, amit ők maguk írtak és igyekeznek betartani, több-kevesebb sikerrel, de a becsületet mindannyian tisztelik. Élveztem az alvilág mocskát, de betekintést nyerhetünk a palotai életbe is néhány rövid fejezet által, és megdöbbentő volt a kontraszt. Míg az utcákat éhezéstől borított hullák tetemei borítják, a nemesek közönyösen teáznak és macaront esznek, de hát ez ,mindig is így volt és így is lesz.

Nina személyében egy bátor főhősre találhatunk, aki ravasz, nem fél szembemenni a törvénnyel és a végletekig képes elmenni, hogy megmentse azokat, akiket szeret. Képes terveket szőni, bár olykor túlságosan könnyen menekül meg szinte lehetetlen szituációkból is. A regény sok időbeli ugrást tartalmaz, ami egy kicsit megnehezítette a cselekmény folyásának követését, mivel ezek nem voltak jelölve és az sem igazán, hogy mennyit is ugrottunk valójában, de egy kis odafigyeléssel nagyjából ki lehetett mazsolázni. Viszont annak érdekében, hogy a fontosabb eseményekhez viszonylag gyorsan eljussunk és ne legyen 1500 oldalas a regény nem jutott idő a kapcsolatok elmélyítésének bemutatására, így kevésbé érezte az olvasó a karakterek egymáshoz fűződő viszonyát, és nem látta azt elmélyülni.

Az egyetlen dolog, amivel nem tudtam azonosulni az a szerelmi szál volt, ami elég … érdekesre sikeredett. Nem volt annyi jelentősége, mint vártam, tehát a háttérbe szorult, de amikor felbukkant annyira tolva volt, hogy az valami hihetetlen és e miatt kicsit egyenlőtlennek éreztem az elosztását és hajszálnyit túlírtnak is, mert konkrétan egy szerelmi négyszögben vagyunk majdnem benne. Most komoly, hogy egy srác beleszeret egy lányba, akit csak egyszer látott, azt is sötétben egy férfi pedig szintén romantikus érzelmeket táplál iránta, de ő már háromszor látta. Szerintem teljesen jól működött volna kevesebb, de erősebb szerelmi tényezővel, de ha nincs benne sem baj, nem kell minden ya könyvbe kötelezően szerelmi szálat szőni, én teljesen jól megvagyok nélküle is.

Összességében egy jó olvasmánynak mondanám, hajazott más történetekre, de mégis megtartotta az egyediségét és jellemét. Jó pontnak érzem, hogy keveset tudok a Nyomorultakról vagy a francia forradalomról, mert így számomra nem volt világos, hogy hova fogunk kifutni, mik a tartópillérek vagy a jelentősebb események és imádtam ebben a tudatlanságban olvasni a történetet. A tempó határozottan gyors, erre azért készülni kell lélekben és arra is, hogy sok szereplő van francia nevekkel, amiket kicsit nehéz volt követni (nekem legalábbis). A gyors tempó ellenére az író remekül teremt helyszíni képeket, könnyű volt vizualizálni a történéseket, ami számomra fokozta az élvezhetőséget is.

⭐⭐⭐⭐