James D. Jenkins (szerk.) & Ryan Cagle (szerk.) - A ​sötétség szavai: Rémtörténetek a világ minden tájáról

Alapvetően a horror és weird irodalom távol áll tőlem, de már régóta szerettem volna Veres Attilától olvasni valamit, és ebben a kötetben megtalálható egy novellája, így gondoltam tökéletes választás lesz. Segít majd jobban megismerni a munkásságát és hogy érdemes-e beszereznem a többi művét. (Spoiler: igen.) Meg amúgy is mindig örömmel nyitok a számomra idegen zsánerek felé, hiszen mindenhol lehet kincseket találni. A koncepció már önmagában is nagyon tetszett: a világ különböző pontjairól gyűjtenek horror sztorikat egy kötetbe. Viszont így, hogy van benne magyar vonatkozás még szuperebb az egész, ilyenkor mindig elönti a szívem a büszkeség.

Az antológiában 21 mű található, néhány fekete fehér illusztráció és egy menő térkép arról, hogy egyes országoknak milyen szörnyről/témáról szól a novellája. Szörnyen nagy munka lehetett ezt így összerakni, szóval minden elismerésem a szerkesztőknek. Eredetileg úgy akartam olvasni, hogy naponta csak egy művet olvasok, így kitart 21-1 (erről majd később) napig, de végül az első nap 3 novellát olvastam, másnap pedig 17-et :D. Szóval igen, nem igazán jött össze a mértéktartás. Úgy voltam vele, hogy “csak még egyet”, majd a következő pillanatkép az, hogy elfogytak a történetek. Kicsit bántam, mert szívesen olvastam volna tovább, plusz a rengeteg külön történet és alműfaj, hangulat kicsit megterhelő volt egyszerre, de ezért csak magamat hibáztathatom. Nem azt mondom, hogy mindegyik mű hihetetlenül tetszett, mert nem volt így, viszont mindegyik történet egyedülálló volt a maga módján, bár ez nem annyira nehéz, ha nem jártas az ember a zsánerben. Volt amelytől borsózott a hátam, egy másik megnevettetett mert nem csak furcsa és rémisztő volt, de humoros is, aztán volt amelyikre még napokkal később is gondoltam. És annyira jó volt, hogy minden mű mást váltott ki belőlem, de egyik sem az unalmat. Persze volt amelyik kevésbé tetszett, vagy kevésbé volt ijesztő, de összességében mindegyik hatással volt rám a maga módján.

Az egyetlen problémám az volt a művel, hogy nem tartalmazott japán horrort. Mármint aki látott már egyet is, tudhatja 4, hogy ők a legbetegebbek a világon. Néhány filmes plakátjuk ijesztőbb, mint némelyik amerikai horror. Továbbá a mondaviláguk is rettentően gazdag, van honnan csemegézni. Szívesen olvastam volna egy művet onnan is, de remélhetőleg a második kötet már tartalmazni fogja és az Agave kiadó azt is elhozza nekünk. Be kell vallanom, hogy minden lelkesedés ellenére egy db művet nem olvastam el. Már az elején kiderült, hogy valamilyen állat szenvedésével is fog járni (vagy valami hasonló), így azt átugrottam, mert képtelen vagyok bármilyen elütött állatról olvasni. Jöhet csápos szörny, szellem, boszorkány szóval konkrétan BÁRMI, de az állatok halála nálam üti az ingerküszöböt.

Összességében nekem tetszett a gyűjtemény. Nem szabad úgy nekiállni, hogy az az elvárás, hogy mindegyik ugyanúgy tetszeni fog, mert nem valószínű, de szerintem mindenki talál olyan művet (vagy műveket) benne, ami számára kiemelkedik a többi közül. Továbbá a mondavilág megjelenése néhány történetnél egy plusz ízt adott az egésznek, mert van valami hátborzongató abba, ha olyan témát feszegetünk, amiben a régi kor gyermekei teljes meggyőződéssel hittek. Mindenképp ajánlom az antológiát, ha szeretnél nyitni a műfaj felé és megismerni néhány másik ország íróit vagy esetleg mondavilágát.

⭐⭐⭐⭐⭐