Az amerikai szobatárskísérlet Elena Armas második nagysikerű regénye, ami önállóan is megállja a helyet, ugyanakkor találkozhatunk a Spanyol szerelmi átverés már jól ismert szereplőivel, hiszen ezen regény főszereplői Lucas, Catalina unokatesója és legjobb barátnője, Rosie. A könyv megérkezésekor a kezdeti pillanatokban talán kissé megijedtem a nagy terjedelemtől, hiszen a 430 oldalnak határozottan soknak tűnt egy romcomhoz. Azonban, ahogy belekezdtem az olvasásba, gyorsan elrepült az idő, és a regény egyre inkább magával ragadott. A történet izgalmas fordulatai és a karakterek mélyebb érzéseinek fokozatos feltárása miatt az olvasás egyre izgalmasabb és érdekesebb lett.
Christina Lauren egy írópáros, akik valójában két barátnő, Christina Hobbs és Lauren Billings, akik együtt írnak romantikus regényeket. Az írónőknek számos sikeres könyve van, amelyeket a New York Times és a USA Today is bestsellernek nyilvánított. Néhány népszerű műve közé tartozik a Beautiful Bastard sorozat, a Dating You/Hating You, a Love and Other Words, és a Roomies. De most nem ezekről a könyvekről szeretnék írni, hanem a legújabb magyarul megjelent regényükről, ami a Kalandtúra Wilder-módra nevet viseli.
Mostanában elég sok történelmi könyvet olvastam és rá kellett jönnöm, hogy a világ kisebb-nagyobb eseményeiről igen hiányos a tudásom, ami kb. jelen esetben a semmit jelenti. A figyelmem a regény iránt az keltette fel, hogy a francia forradalom bukása után játszódik, de kevésbé volt kifejtve, hogy az hogyan történt. Lényegében egy Nyomorultak (nem olvastam, MÉG) retellinget kapunk, de az események közé ügyesen be van szőve az törvényen kívüli alvilági céhek élete is, ami egy újfajta megközelítést adott nekünk.
Az Aranyhaj és a nagy gubanc az egyik kedvenc disney mesém (fun fact: a kis hableány a legeslegkedvencebb mesém), így nem is volt kérdés, hogy elolvasom a könyvet, mert a retellingek mindig egy új ízt adnak a már jól ismert történetnek. Viszont mindig bennem van a félelem, hogy vagy nagyon ugyanolyan lesz, mint az eredeti, vagy pedig túlságosan más és rá sem ismerni a történetre. Korábban még csak két könyvet olvastam a twisted tale sorozatból (Ez hát a szerelem: nagyon tetszett, Tükröm, tükröm: kevésbé tetszett), így kicsit nehéz volt előre belőni, hogy milyen sorsra ítélem a regényt.
A fülszöveg elolvasása után nekiálltam a regénynek és egy cuki rom-comra várvam,ahol a nők majd összefognak és kiadják az útját a több lóra játszó pasinak. Gondoltam egy jó kis “velünk nem szórakozol” regény lesz, ahol a lányok majd barátnők lesznek és közben rendbe jön az életük a férfitól elszenvedett trauma után. Ó hogy én mekkorát tévedtem. Korábban még nem olvastam az írónőtől, pedig az Ágybérlő és az Otthon csere is érdekelt, de valahogy mindig elfeledkeztem róla, így amikor megláttam, hogy jön új könyve egyből lecsaptam rá. Tartsatok velem ebben a spoiler mentes értékelésben.
Hűha, bevallom nehéz lesz erről a regényről írnom spoilermentesen, mert wow. Kicsit még össze kell szednem magam utána, mert nem tudom mi volt ez az egész. Volt itt minden, pedofilia (nem túl részletesen), sorozatgyilkos, furcsa pszichiáter, alkoholizmus, bántalmazás (szintén nem túl részletesen), így még kicsit kótyagos vagyok a regény után és nem tudom eldönteni, hogy hihetetlenül tetszett vagy csak én sem vagyok teljesen komplett. Mert mindent összevetve én le sem tudtam tenni a könyvet. Biztos vagyok benne, hogy sokaknál ki fogja verni a biztosítékot, így előre figyelmeztetek mindenkit, hogy nem egy leányregény és meg kell acéloznia magát annak, aki szeretné elolvasni.
Kicsit döcögősen indult a kapcsolatom a regénnyel, mert az elején nagyon elkapott, majd kicsit leeresztett a végére pedig megint ellopta a szívem. Bár tudtam, hogy ez nem egy rom-com lesz, valamiért mégis arra számítottam, ne is kérdezzétek… Viszont egy sokkal komolyabb hangvételű regényt olvashattam, ami rengeteg dolgot zúdított egy rövidebb regénybe, mégsem éreztem úgy, hogy sok lett volna.
Srácok, készüljetek fel, hogy az értékelés egy elvadult csapongás lesz arról, hogy én mennyire szeretem ezt a sorozatot, az írónőt és Casteelt. Mert ez az igazság. Amióta olvastam az első rész, konkrétan függője lettem a történetnek és nagyon örülnék neki, ha a kiadó egy kicsit belehúzna a folytatások kiadásába, mert így a könyv után nem tudok másra gondolni, csak a folytatásra (no offense).
Kicsit vegyesek az érzelmeim a könyvvel kapcsolatban, mert egyfelől voltak aspektusai a műnek, amik nagyon tetszettek, de mégis akarva-akaratlan folyamatosan összehasonlítom az író másik regényével és nem sok különbséget találtam. A maga módján mindkét könyv nagyon jó volt, de nekem a mindketten meghalnak a végén című regény nagyobbat ütött, ami talán az újdonság varázsának is köszönhető. Valószínűnek tartom, ha ezt olvasom hamarabb, akkor ez tetszett volna jobban, de vágjunk is bele az értékelésbe.
A mély dala egy nagyon különleges ya fantasy, abból a szempontból, hogy egy (számomra) teljesen új mitológiával ismerkedhettem meg általa. A nyugat afrikai kultúrába és vallási világba nyerhetünk betekintést, számos új lénnyel találkozhatunk, ha megunnánk a szokásos sellőket és tündéreket. Olvasás közben sokszor használtam a googlet, hogy pontos képek kapjak a lényekről, istenekről és ezt ajánlom másoknak is, mert sokat hozzáadott az élményhez. A könyv mellett szól továbbá a borítója! Annyira szép, hogy ha nem érdekelt volna a könyv, akkor is beszereztem volna, hogy a polcomon tudhassam. Pedig nem vagyok nagy rajongója annak, ha arcok is vannak egy borítón. Na de vágjunk is bele az értékelésbe.
Ez a könyv valami fenomenális volt. Nem is olyan régen láttam a Netflixen a Boo, Bitch (magyarul: a frászt hozod rám) című sorozatot és haláli (haha) volt, ajánlom mindenkinek. Amikor elolvastam a Halhatatlan csajok klubja fülszövegét ugyanazt a szarkasztikus és szellemes atmoszférát árasztotta, mint a sorozat, így nem is volt kérdés, hogy adok egy esélyt neki és elolvasom a regényt. Ezt a döntést azóta sem bántam meg, ugyanis kb, egy délután alatt ledaráltam az egész könyvet, annyira lebilincselő volt. Nem azt mondom, hogy tökéletes, mert voltak benne hibák és a plot is könnyen kitalálható, de szerintem az írónőnek nem is a kitalálhatatlan cselekmény volt a célja, sokkal inkább a szórakoztatás.
A könyvet már régen kinéztem magamnak angolul, de nem mertem belevágni, így nagyon megörültem, hogy megjelent magyarul, ráadásul egy új kiadó, az Anassa könyvek kezei között. Örülök neki, hogy az eredeti borítóhoz tartották magukat, mert nekem nagyon tetszik és imádom ezeket a színes, rajzolt karakteres borítókat. Maga a alapszituáció is remek, tetszett. Fiatal, naiv lány rossz társaságba keveredik és teljesen kifordul magából. Ha így vesszük elég tucat sztorinak tűnhet, viszont, ha az egészet áttesszük Jane Austen korába máris izgalmasabb. Aki alapvetően a klasszikusokat szereti, azt érheti meglepetés, mert a kort leszámítva elég modern a regény, szerepet kap benne az alkohol, különböző kábítószerek, LMBTQ és az erotika is (bár nem erotikus regény(szerencsére)). Ezek mellett egész sok humoros jelenetet is kapunk, főleg főszereplőnk, Georgina jóvoltából, szarkazmusa üde színfolt volt a történetben.











