Sara Raasch - Lázadó hullámok (Folyami kalózok 1.)
Sara Raasch neve sokaknak ismerős lehet a Hó mint hamu sorozatból, ami elég vegyes fogadtatást kapott a magyar közönségtől, de ez nem gátolta meg a Könyvmolyképző kiadót abban, hogy elhozza nekünk az írónő másik sorozatát. Ez a fiatal felnőtteket célzó fantasy regény egészen különleges megközelítést talált a mágia használatára, továbbá a könyvet kalózok, felkelők és egy kis vallási fanatizmus színesíti. Külföldön nagy népszerűséget kapott a LMBTQ+ címke miatt, de őszintén nem sok M/M jelenet van benne, ami pedig van az is inkább beszélgetés.
A történet egy lázadás után játszódik a
béketárgyalások idején, a felkelők (Szent Loray szigete) visszaverték a vallási
fanatikus elnyomó hatalmat (Argrid) és egy békés, szabad országot szeretnének
saját maguknak, ahol nyugodtan használhatnak mágiát. Úgy gondolom, hogy ez egy
nagyon érdekes koncepció, mert általában a lázadás előtt/közben szokott az
érdekes cselekmény történni, viszont az múltban történtekről a prológus és
néhány visszaemlékezés tesz említést. Azért nem kell megijedni, politikai
intrikák, ármányok, hazugságok és cselszövések mind-mind jelen vannak a műben,
csak kicsit várni kell, de erről majd később.
– Jól van, princesa. Egyetlen szót sem szólok.
– Kétlem.
– Látod? Máris hogy kiismertük egymást!
A másik dolog, ami felkeltette a figyelmem az a mágia
használata volt. Nem a megszokott módon találkozhatunk vele, hanem különböző
növényekbe rejtve, melyek csak bizonyos folyómedrekben teremnek. Minden
növénynek megvan a felhasználási módja és hogy mire jó, viszont a hatásuk nem
állandósítható. Arra gondolok, ha valaki belélegez egy bizonyos illatot, akkor
5-10 percig képes lebegni, de ennyi. Amint elmúlik a növény hatása a mágia is
oda. Viszont tetszett, hogy lényegében bárki képes volt használni a
varázslatot, csak ismernie kellett a megfelelő növényt és felhasználási módot.
Szeretem, amikor egyszerű átlagembereknek is megnyílik a mágikus világ kapuja.
Ami viszont kevésbé tetszett, hogy nagyon lassan
indult be a történet. A 80. oldalt olvastam és addig alig történt valami, pedig
vártam a kalózokat, vízi csatákat és ármánykodást. De sajnos semmi ilyesmi nem
történt. Ugyanakkor a vége felé pedig annyira besűrűsödnek az események, hogy
már-már követhetetlen. Egymás után kapjuk a csavarokat, amiken eléggé meglepődem,
de kicsit egyenletesebben kellett volna ezeket elosztani, mert a könyv
egészéből csak a végére emlékszem nagyrészt.
Sokkal többet mond valakiről az, mit tart a gyengéjének, mint az, hogy mit gondol erősségének.
A narratívát tekintve 3 szereplő szemszögét
olvashatjuk E/3-ban. Lu a felkelők vezérének a lánya, ért a mágiához és elég jó
agya van. Devereux kalóz, nem függ senkitől és szeretné, hogy ez így is
maradjon, ugyanis a kalózok a könyvben különböző klánokba tömörültek, viszont ő
ezekből szeretne kimaradni. Ben pedig a jövendőbeli argridi király, de nagyon intenzíven
érdeklődik a mágia iránt, ami az országában tiltott, így ő lényegében eretnek.
A vallásos ország elég megszállott volt, szeretem amikor a vallás küzd a
természet felettivel. Ezekből mindig érdekes szituációk és rengeteg probléma
ered és ez ebben a könyvben sincs másképp.
A szereplők közül Lu-t nem igazán kedveltem meg,
kicsit „wonder woman” feelinget adott, a mindennek ellenálló, gyilkos kém szerep
neki. Nehezen tudtam elképzelni, hogy erre egy 12-13 éves lány képes. Viszont mellette
szól, hogy képes volt túllépni az elfogultságán és felfedezni, hogy a
szabadságharcot vívó tanács sem tökéletes, sőt ugyanolyan rossz, mint az
elnyomó hatalom, csak máshogyan. Viszont Ben karakterét nagyon bírtam. Ben az országa
felé az istenfélő herceget mutatja, de emlékeiben ott él a mágia és a tudás
iránti vágy. IMÁDTAM, hogy bátor volt és kardélen táncolt, szembe mert szállni
a rendszerrel és az elnyomással. Biztos vagyok benne, hogy nagyon fontos
szerepe lesz a regény folytatásában. Vex (Devereux) pedig igazi kalóz volt.
Makacs s önfejű, de a legénységéért kockáztatott volna mindent.
A lényeg, hogy bármitől félsz, az a valami a részed. Küzdhetsz ellene, vagy változtathatsz az elvárásaidon, de bárhogyan döntesz is, ki kell tartanod az elhatározásod mellett.
A romantikus szál nem éppen a legerősebb a könyvben,
de nem is romantikus regénynek lett beharangozva, szóval szerintem ez rendben
van. A növényeken kívül fantasy elemből sem sokat kapunk, amit már inkább
hiányolok, és a növényi mágia közül is csak 4-5 zöldszárút ismerünk meg.
Összességében gondban vagyok az értékeléssel, mert az
elején kicsit untam a történetet, várnom kellett, hogy történjen valami,
ugyanakkor amikor történt az meglepett, olvastatta magát és folyamatosan jöttek
az újabb és újabb meglepetések. Fantasy elemből kevés van, de alapvetően számomra
érdekes koncepcióra épít, ármánykodás és cselszövés pedig van bőven benne. Nem
volt annyira jó, hogy újra akarjam olvasni, ugyanakkor érdekel a szereplők
további sorsa. Nem volt rossz, de kiemelkedő sem.
⭐⭐⭐(⭐)
Amennyiben felkeltette az érdeklődésed a könyv, a Könyvmolyképző oldaláról meg is tudod rendelni.
Fülszöveg:
Egy lázadó. Egy kalóz. Egy herceg.
Harcba kell szállniuk az országukért, a családjukért, saját magukért – különben olyan háborúval néznek szembe, ami elpusztíthatja a világot.
Adeluna katona.
Öt évvel ezelőtt segített felszabadítani Szent Loray mágiával teli szigetét Argrid országának zsarnoki uralma alól. Csakhogy nem volt könnyű visszailleszkednie a háború után. Amikor egy argridi küldött eltűnik Szent Loray új tanácsának béketárgyalásai során, az ország véres igazságszolgáltatást követel. Lu úgy sejti, veszedelmes erők munkálkodnak a háttérben.
Devereux kalóz.
A Szent Lorayen portyázó folyami kalózok egyikeként abból él, hogy a sziget mágikus növényeit árulja a feketepiacon. Miközben Argrid a kalózokat gyanúsítja küldöttük elrablásával, Vex célponttá válik. Gyakorlott hajósként beleegyezik, hogy segít Lunak előkeríteni az eltűnt argridit. De amire rábukkannak, sokkal veszedelmesebb lehet bármilyen háborúnál.
Benat eretnek.
Ben, Argrid koronahercege titokban Szent Loray tiltott mágiájának megszállottja. Amikor apja, a király megbízza őt a meghökkentő feladattal, hogy oszlassa el Argrid mágia iránti félelmét, Ben kénytelen feltenni magának a kérdést, vajon megváltoztathatja-e egy herceg egy egész ország hitét, vagy valójában a saját máglyáját építi.
Lu, Vex és Ben vajon meddig hajlandó elmenni a béke
érdekében?
Az is kiderül, hogy miféle fából faragták őket…
0 comments