"MINDEN ​ÖSSZEFÜGG!

Egy zaklatott életű ifjú zeneszerző az ihlet pillanatában ráérez az örökkévalóságra. Sorsszerű viszonyok, cinikus érzelmek és látnoki szerelmek motívumaiból hat történet rajzolódik ki, melyek mindegyike túlmutat önmagán – egy leírhatatlan harmónia felé. Ez az átkozottul tökéletes összhang szólal meg a Felhőatlasz olvasóiban. David Mitchell bravúros felépítésű, virtuóz nyelvezetű művében az összefonódó életek minden időbeli és térbeli határt átlépve hatnak egymásra. A lelkek korokon és kontinenseken át vándorolnak, akár az égbolton átvonuló felhők. De ki irányítja sorsunkat: mi magunk vagy valamilyen külső erő? Képesek vagyunk-e tanulni a múltból, az előző életekből, vagy az emberiség újra és újra elköveti ugyanazokat a hibákat?"

 Fülszöveg:

„Az ​1950-es években New Yorkban játszódó történet két egymással rivalizáló banda összetűzéseiről szól. A Jets második generációs amerikai fiatalokból áll, a Sharks Puerto Ricó-i emigránsokból – mindkettő legfőbb célja a környék fölötti uralom megszerzése. A gyűlölködés közepette is feléled azonban a romantikus érzés, legalábbis két fiatalban: Tony, a Jets korábbi vezére beleszeret a Sharks bandát vezető Bernard húgába, Mariába.
Mint ahogy Shakespeare klasszikus szerelmi története is örök, az általa ihletett West Side Story témája sem látszik avulni: olyan társadalmi problémát ábrázol, amely újra és újra felbukkan mindenhol, gyakran még emigránsok sem kellenek hozzá. „

Ez volt a második könyvem az írótól. Korábban már olvastam a Ne ​engedj el… című könyvét és egyszerűen zseniálisnak tartottam, így nem volt kérdéses, hogy szeretnék majd megismerkedni a többi művével is. Így esett a választásom a Napok romjaira, amiről számtalan jó értékelést olvastam molyon és úgy voltam vele, hogy biztosan nekem is tetszik majd. Végül vegyes érzelmeim születtek a könyvvel kapcsolatban, ugyanis egyszerre volt fantasztikus és szörnyen nehéz. 

Pár hónapja próbálkozom azzal, hogy minden hónapban elolvasok legalább egy magyar író által írt könyvet, így esett a választásom októberben Kőhalmi Zoltánra. Az első könyvét (A ​férfi, aki megølte a férfit, aki megølt egy férfit - avagy 101 hulla Dramfjordban) még nem olvastam, de Az utolsó 450 év című könyve fülszövege egyből felkeltette az érdeklődésem. Szeretem a humoros, de egyben elgondolkodtató regényeket, ezen kívül a XXI. század egyik legsúlyosabb problémájára hívja fel a figyelmet, ami nem más, mint a műanyaghulladék.