Jennifer L. Armentrout - Vérből és hamuból (Vér és hamu 1.)
Előre figyelmeztetek mindenkit, hogy ez az értékelés nagyon elfogult lesz, mert egyszerűen imádtam az egész könyvet az elejétől a végéig. Szóval aki arra vár, hogy esetlegesen itt-ott boncolgatom a könyv hibáit, az még most nyomjon a kis piros x-re, mert nem hiszem, hogy lesz ilyen része az értékelőnek (, de sosem lehet tudni 😉). A Jennifer L. Armentrout könyvek terén elég hiányos az olvasottságom, (moly szerint művei 46%-át olvastam a könyveinek) és viszonylag régen olvastam tőle utoljára. Viszont amint megjelent a From blood and ash magyarul, egyből lecsaptam rá és egy huncut kis nap alatt (plusz egy kicsi, mert aludnom is kellett) el is olvastam mind a 688 oldalt. Ez a gyorsaság még engem is meglepett, mert nem tudom mikor olvastam utoljára ennyire sebesen, de úgy faltam a lapokat, mintha az életem múlott volna rajta.
A világban, ahova a regény kalauzol minket, a felemelkedettek uralkodnak, akiket az istenek maguk közé fogadtak. Ők minden téren szigorúak és nagyon vallásosok, ugyanis minden harmadszülött gyermeket kötelező odaadni a templomoknak, hogy ők még közelebbről szolgálják az isteneket. Ezt a legtöbben boldogan meg is teszik, hiszen az ott élő átlagemberek is elfogadják és tisztelik a vallásukat. Történetünk elején megismerhetjük a 18 éves Poppy-t, aki kiszökött a palotából egy kicsit szórakozni és élni, hiszen ő a Szűz, akit nem érinthet senki, nem beszélhet vele senki és aki ideje nagy részét a szobájában tölti és unatkozik. A vállát hatalmas súly nyomja, hiszen tőle függ a birodalom sorsa, de hogy miért is az nem derül ki. Egy támadás során Poppy elveszíti az egyik személyi testőrét és így kerül mellé Hawke, a szexi body guard. Innentől kezd igazán érdekessé és szenvedélyessé válni a történet.
Bizonyos dolgok, ha kimondják őket, életre kelnek.
Poppy karaktere nagyon tucatkarakter, hiszen szinte az összes YA/NA fantasyben ugyanilyen főszereplőt kapunk, de őszintén nem érdekelt, hogy már megírták vagy 200x. Az egyetlen dolog, mi kicsit megkülönböztette a többi főhőstől, az a fél arcát (homlokát?) és testét csúfító hegek és az a tulajdonság, hogy egy idő után már nem félt elvenni, amire vágyott. Lehetett érte szurkolni, drukkolni neki, harcias volt és nem félt szembeszállni a veszéllyel. Hawke karaktere szintén elég basic, de én mégis konkrétan beleszerettem a lapokon keresztül, ilyen kb. 12 évesen fordult velem elő utoljára, amikor megismertem Edward Cullent. Szinte már-már gyanúsan tökéletes volt. A kettejük tiltott, szenvedélyes kapcsolata adott egy nagyon spicy hangulatot, szinte lángoltak az oldalak az ujjaim között. Az írónő szerintem nagyon jó a romantikus jelenetek és a tökéletes férfi karakterek megalkotásában és ezt most újra bebizonyította nekünk. Ami még nagyon tetszett még a két karakterben, hogy humorosak. Volt köztük bőven csipkelődés, játékosság, ami nem csak elolvasztotta a szívem, de meg is nevettetett olykor.
– A halál olyan, mint egy régi barát, aki meglátogat, néha épp olyankor akkor a legkevésbé számít rá az ember, máskor pedig olyankor, amikor már várjuk. Sosem az az első és nem is az utolsó alkalom, amikor meglátogat, de ez semmilyen halált nem tesz kevésbé kíméletlenné vagy könyörtelenné.
A történetet tekintve őszintén nem sok minden történt az első részben az utolsó kb. 200 oldalt leszámítva. Kicsit pajzánkodunk, kicsit sóvárgunk és egy kicsit rettegünk is. A regény első fele mondhatni egy nagyon hosszú felvezetője a történet további alakulásának. Míg az első rész Poppy és Hawke kapcsolatának alakulására és elmélyülésére fókuszál, a történet vége felé igazán felpörögnek az események és rengeteg minden történik. A főbb csavarokat már az elején sikerült kitalálnom, amiben kedves bloggertársam meg is erősített, de valójában ezért sem tudok haragudni az írónőre, mert csak az nem jön rá, aki nem akar. Plusz több száz fantasy könyv után nehéz nekem újat mutatni.
A világépítés, vagyis ahogy azt megismerjük egyszerűen zseniális volt, hiszen Poppy szemszögéből tudunk meg mindent, és mindig csak annyit tudunk, amennyi tudásnak ő is a birtokába jut és amit ő nyilván naivan el is hisz. Lényegében ezért nem tudjuk mi a Szűz pontos feladata, mert ő sem tudja, csak annyit, hogy fontos személy. Kicsit féltem, hogy a vámpír és vérfarkas dolog az Alkonyat óta már nem menő, hiszen Sarah J. Maas óta a tündérek hódítanak mindenhol, de JLA-nak sikerült őket is újra „menővé” és érdekessé tenni. Teljesen új koncepcióval állt el velük kapcsolatban és egyátalán nem idealizálta túl ezt a két lényt. Mivel nem sokat tudunk meg a különböző lényekről, biztos vagyok benne, hogy a következő részek tartogatnak még meglepetést.
– A félelem és a bátorság gyakran egy és ugyanaz. Vagy harcost csinál belőled, vagy gyáva maradsz. A különbség az ember, aki mögötte van.
Összességében IMÁDTAM a történetet, olvasni akarom azonnal a folytatást. Elvileg ősszel érkezik magyarul (nem hivatalos infó), de nem tudom tudok-e addig várni és nem olvasom el angolul a folytatást. Az erotikusabb jelenetek itt egyáltalán nem zavartak, nem volt benne annyira sok, de pont annyi volt, hogy alig vártam a következő túlfűtött eseményt. Mindenképp ajánlom olvasásra a YA/NA fantasy + romantika kedvelőinek, mert a könyv töretlen népszerűsége nem véletlen. Készítsetek magatok mellé egy párnát is amibe sikítozhattok és jó pár órára elengedő eleséget, mert tuti nem akarjátok majd félbehagyni a könyvet. Ritkán mondom ezt egy könyvre, de kedvenc lett, jár neki a végtelen számú csillag.
⭐⭐⭐⭐⭐
Amennyiben felkeltette az érdeklődésed a könyv, keresd a KÖNYVMOLYKÉPZŐ weboldalán.
Fülszöveg:
Lebilincselő és akciódús, szexi, függőséget okozó, meglepő fantasy! Tökéletes olvasmány Sarah J. Maas és persze JLA rajongói számára.EGY SZŰZ…Egy új korszak hajnalán, a születésekor kiválasztották Poppyt, ezért az élete sosem volt igazán a sajátja. A Szűz élete magányos. Sohasem érinthetik meg. Sohasem nézhetnek rá. Sohasem szólhatnak hozzá. Sohasem tapasztalhatja meg az élvezeteket. Ám ő Felemelkedésének napjára várva szívesebben tölti idejét a testőreivel, és inkább harcol a gonosszal, ami elvette tőle a családját, mint hogy arra készüljön, hogy az istenek méltónak találják. De ez a döntés sem volt sohasem az övé.EGY KÖTELESSÉG…Az egész királyság jövőjének terhe Poppy vállát nyomja, és ez olyasvalami, amire egyáltalán nem biztos, hogy vágyik. Hiszen egy Szűznek is van szíve. És lelke. És vágyai. És amikor Hawke, az arany szemű őr felesküszik rá, hogy biztosítja a Felemelkedését, így belép az életébe, a végzet és a kötelesség összekuszálódik a sóvárgással. Hawke felkorbácsolja a lány indulatait, elülteti benne a kételyt azzal szemben, amiben eddig hitt, és megkísérti azzal, ami tilos.EGY KIRÁLYSÁG…Egy bukott királyság, amit magára hagytak az istenek, és amitől rettegnek a halandók, ismét feltámad, hogy erőszakkal és bosszúval mindenáron visszaszerezze, ami egykor az övé volt. És ahogy az átkozottak árnyéka egyre közelebb húzódik, a tiltott és a helyes közötti határvonal is elmosódik. Poppy nem csupán a szívét kockáztatja, hanem azt is, hogy méltatlannak találják az istenek, ráadásul az élete is veszélybe kerül, amikor minden véres fenyegetés, ami egyben tartja a világát, kezdi felfedni magát.JenniferL. Armentrout első high fantasyje.
0 comments