A. K. Larkwood - A ​Kimondatlan Név (Kígyókapuk 1.)

 

A. K. Larkwood debütáló regényének izgalmas fülszövege egyből felkelti a fantasy rajongók figyelmét: ősi mágia, szekta, áldozat, halál, varázsló, orgyilkos ork, istenségek stb. Számomra nem is kellett más, ahhoz, hogy kilóra megvegyen magának a regény, egyből tudtam, hogy meg kell ismernem a történetet. Ahhoz képest, hogy első regény, szerintem elég összetett volt a történet és a világépítés is egyedülálló.

Alapvetően a regény négy részre tagolódik és mindegyik rész Kszorvej egy-egy történetét meséli el, mindegyik egy új kaland vagy küldetés. Nyilvánvalóan ezek összefüggenek, de olykor előfordul, hogy van egy kis időbeli ugrás (a leghosszabb kb. 5 év) a cselekményfolyamban. Az első részben Kszorvej a kiválasztott menyasszony, akit a Kimondatlannak (ősi, öreg istenség) szánnak, mint feleség (értsd: áldozat). Főhősünkben még maradt egy cseppnyi élni akarás, így amikor egy nagyhatalmú varázsló felkeresi halála napján és felajánlja neki, hogy utazzon vele és fordítson hátat vallásának él a lehetőséggel és megszökik a végzete elől. A lány Szethennáj mellé szegődik, az orgyilkosa lesz és segít elérni a varázsló céljait, teljesíti a különböző megbízatásokat.

A kapzsiság olyan, mint a királyvíz: minden ellenállást felold, nem igaz?


Sok karaktert megismerünk ezalatt a bő 500 oldal alatt Kszorvej-en és Szethennáj-on kívül. Kerestem a főellenséget a regényben, akit mindenképp le kell győzni, de rá kellett döbbenem, hogy nincs ilyen. Senki sem igazán gonosz, de senki sem teljesen jó. Minden szereplőnek megvannak a saját céljai, amelyeket időnként nem a legtisztább eszközökkel érnek el, de nem éreztem senkit a regény gonoszának. A karakterek részletgazdagok, a legtöbb jól kidolgozott, bár van egy-két egyszerűbb lélek is, de összességében rendben voltak. Az egymáshoz fűződő viszonyuk érdekessé és sokszor szórakoztatóvá tette a történetet. A fordulatos karakterdinamikát és a friss, változatos cselekményt az adja, hogy nagyon könnyen fordulnak a viszonyok. Míg egyik pillanatban ketten ellenségek voltak, amennyiben az érdek közös, összefogtak, hogy egymást segítve megszerezzék, amit akarnak.

A szereplők mellett a másik erőssége történetnek a világépítés. A regényben számos világot megismerhetünk, melyek mindegyikének megvan a saját vallása, kultúrája, mágiája és istene is. Ezen világokat egy labirintus-szerű köztesvilág köti össze és repülő hajókon lehet utazni közöttük bizonyos kapukon áthaladva. Ehhez kapunk egy nagyon menő térképet is, ami segít követni a szereplőink utazásait. A mágiához mindegyik világ másképen viszonyul, de az összeköti őket, hogy a mágiahasználat kimeríti és megviseli a használóját. Tetszett továbbá, hogy bár rengetek világban járunk, ezek nem háborúznak egymással a megszokott módon, nem akarják leigázi és kiirtani egymást, továbbá a szexualitás kérdését nem vitatják, mindenki az iránt érdeklődik, aki iránt szeretne (értsd: LMBTQ+ romantikus viszonyok).

A varázslók mindig azt gondolták, valami egészen újszerű és fenyegető, hogy a semmiből ismerik az ember teljes nevét, mintha ennek révén mindenfélét tehetnének vele.

A hossza ellenére (544 oldal) számomra nem volt unalmas, de nyilvánvalóan voltak intenzívebb, dinamikusabb részek és voltak kisebb lejmenetek is. Kétségtelen, hogy keresztül nem lehet folyamatos katarzisban tartani az olvasótábort, de amikor unalmasabb volt a cselekmény, mindig kaptunk egy kis világismeretet, ami hajtotta előre az embert az olvasásban. A különböző kultúrák és sokszínűség mindig érdekes volt, nem bántam volna, ha még többet kapunk belőle, ugyanis minél jobban meg szerettem volna ismerni a történet és történelem minden mozzanatát.

A vége felé muszáj megemlítenem, hogy a borító nagyon részletgazdag és sokkal jobban tetszik, mint az eredeti. A könyves instagramom miatt preferálom az eredeti borítókat, mivel így a külföldi követőim is jobban felismerik melyik könyvről van szó, de most kifejezetten tetszik a grafika. Nagyon részletgazdag lett, pl. Kszorvej agyar színei is összhangban vannak a történettel.

– Hivatalos panaszt akarnak tenni ellened, amiről nem is tudtam, hogy lehetséges, különben már rég éltem volna vele.


Összességében egy erős elsőszerzős könyvet olvastam, ami elnyerte a tetszésem. Jöhet a következő rész :D . A szereplők kellen diverzek voltak, a dinamikájuk pedig izgalmas volt. Mindig történik valami a regényben, ha más nem, akkor egy kis világismertetés. A hossza ne riasszon vissza senkit, egész gyorsan olvasható. alig várom, hogy folytassam a harcos ork utazásait és kalandjait ebben a furcsán összetett világban.

⭐⭐⭐⭐(⭐)

A bejegyzés a Prológus 'Barangolás a mitológia és fantázia világában' projekthéthez készült. A könyvért külön köszönet az Agave Kiadónak. Itt tudod beszerezni a könyvet.


Fülszöveg:

Mi lenne, ha tudnád, hogyan és mikor fogsz meghalni? Kszorvejt az ősi mágia egyik szektája nevelte. Mindig is tudta, hogy a tizennegyedik születésnapján felmászik majd a hegyre, belép a szentélybe, és az istenük, a Kimondatlan áldozata lesz. Ám a halála napján felkeresi egy nagy hatalmú varázsló, és lehetőséget kínál neki: fordítson hátat a végzetének, hogy tolvajjá, kémmé és orgyilkossá váljon – a varázsló hű fegyverévé. A lány sosem akart értelmetlen halált halni, ezért elfogadja az ajánlatot. Kezdetben segít megdönteni egy ország vezetését és visszaadni a varázslónak a hatalmát, aztán a megbízásából kutatni kezd egy ereklye után, amely számos világot képes lenne megváltoztatni. Eljön azonban a nap, amitől Kszorvej mindvégig rettegett. Szembe találkozik régi szektájával, amelynek tagjai ugyanazt a mágikus tárgyat keresik. Kszorverjnek el kell számolnia a múltjával, ráadásul szembesül a ténnyel, hogy az istenek nem felejtenek, és idővel minden adósságot meg kell fizetni…

 


You Might Also Like

0 comments