Wendy Webb - A ​tó lányai

 

Fülszöveg:

Házassága zátonyra fut, így Kate Granger hazatér a szülei otthonába, a Felső-tó partjaihoz, hogy összeszedje magát – ám a sekély vízben egy meggyilkolt nő holttestére bukkan. A nő furcsán régies ruhája ráncaiban egy csecsemő rejlik – ugyanolyan kihűlt és békés, akárcsak az anyja. Senki sem tudja azonosítani a nőt. Kivéve Kate-et. Ő ugyanis látta már. Az álmaiban… Száz évvel korábban egy szerelmi történet tragédiával zárult, ám a rejtély feltáratlan maradt. Eljött az ideje annak, hogy a tó elárulja a titkait. Ahogy sorra bukkannak elő a rejtélyek, Kate egyre mélyebbre szédül egy kísérteties legenda örvényeiben, melyet generációkon át csak suttogva adtak tovább. Most Kate-en a sor, hogy meghallgassa. A halott nő kinyúl a sírjából, Kate pedig felé hajol. Találkozniuk kell, még ha csak álmokban is, hogy helyrehozzák a múlt vétségeit.

Lenyűgöző, vérfagyasztó regény az „Északi gótikus regények királynőjének” a tollából.

Wendy Webb története már a borítójával kilóra megvett magának. Az első percben, amint megpillantottam tudtam, hogy nekem kell ez a könyv! Éreztem, hogy szeretni, sőt imádni fogom, annak ellenére, hogy van egy kis krimi beütése. Sejtéseim nagyjából helytállóak voltak, de sajnos mégsem imádtam annyira, mint azt előre elterveztem.

A történet elején megismerkedünk főszereplőnkkel Kate Granger személyében, aki éppen válik a férjétől. Hazaköltözött a szülővárosába, mert úgy érezte, hogy szüksége van egy kis egyedüllétre és nyugalomra a megterhelő idők után. Az otthon ismert környezete megnyugtatja, de elkezdik furcsán életszerű álmok gyötörni, olyan mintha belelátna valaki más életébe. Néhány nappal később pedig teljesen megdöbben, mert egy halott nőt sodorpartra a tó, Kate pedig teljesen megdöbben, mert ezt a nőt látta az álmaiban is. Minél mélyebbre hatol a rejtélyben, annál furcsább dolgok kezdenek vele történni.  

Már az első oldalakon elvarázsolt a könyv stílusa és misztikuma, mert nem is sejtettem, hogy ennyire átjárja majd a természetfeletti a történetet. Az írónő remekül szővi a mese szálait és kellően feszült hangulatot teremt, hogy a történet megtartsa a borongós, titokzatos mivoltát. Maga a könyv egyáltalán nem ijesztő, sokkal inkább kísérteties hangulata van. A regény elolvasása nem feltételezi, hogy majd csak lámpafényél képes aludni utána az ember, sokkal inkább a múlt és a jelen történetvonala körül forog a történet fő cselekménye.

A regény két szálon fut. Egyrészről figyelhetjük Kate-et, amint elkezdi felgöngyölíteni az eseményeket szeretett unokatestvére és egy nyomozó segítségével, de sokszor kapunk bepillantást abba is, hogy mi történt 100 évvel korábban a múltban. Persze a teljes kép csak a végén áll össze egésszé. A múltban játszódó jelenetek engem sokkal jobban elvarázsoltak, mint a jelen. Imádtam, hogy úgy volt megírva, mintha csak egy mesét olvasnék, de érezhető volt, ahogy hangulat egyre jobban fokozódik és töretlenül megy a katarzis felé.

A karakterekben most sajnos nem sikerült úgy elmélyednem, mint szoktam, de ebben a történetben ezt nem bántam. Sokkal jobban élveztem külső szemlélőnek lenni, mintsem főszereplőnek. A tragikus szerelmi történet megszorongatta a szívemet, a titokzatos tavi lény pedig kellően felcsigázott, alig vártam, hogy megtudjam mi is történt.

Az egyetlen dolog, ami nem tetszett az az utolsó néhány fejezet. Annyira szép és jó volt a könyv hangulata, majd néhány fejezet erejéig átment egy kissé nevetséges mozifilm szerű valamivé, felszáll a klisévonatra, amit nem tudok hová tenni. Mintha az utolsó előtti néhány fejezetet valaki teljesen más írta volna meg… Nekem egyáltalán nem hiányzott. Viszont legalább nem hagyott nyitott kérdéseket és nem bízott semmit az olvasók fantáziájára. Kerek egész történetet kapunk, úgy ahogy annak lennie kell. Nyilván sokszor jót tesz egy könyv végének, ha az olvasó fantáziájára bízunk dolgokat, de azzal engem ki lehet kergetni a világból. Olykor szeretek elmerengeni azon, hogy „mi lett volna, ha…”, de sokkal inkább szeretem az olyan történeteket, amelyeknek van lezárása.

Összességében számomra remek olvasmány volt, tetszett majdnem minden sora a végét leszámítva. Kellően fent tartotta a figyelmem és sosem unatkoztam olvasás közben. Olykor kiszámítható a cselekmény, de szerintem tartogat még meglepetéseket. Engem sokkalta jobban érdekelt a misztikum vonala, mintsem a bűneseté, de ez egyéni preferencia.

Amennyiben a könyv felkeltette az érdeklődésed, itt tudod megrendelni: Könyvmolyképző Kiadó

⭐⭐⭐⭐