Fülszöveg:
„Finlay Donovan kétgyerekes, egyedülálló és idegileg teljesen kimerült anyuka, aki mellesleg leadási határidőkkel küszködő írónő is egyben. Az élete totális káosz. Az ügynökének beígért könyvével egyáltalán nem halad, a volt férje kérdés nélkül elbocsátotta a kisegítő bébiszittert, négyéves kislányát pedig épp egy igen szerencsétlenül alakult első hajvágási kísérlet eredményeképpen a fejéhez szigszalagozott tincsekkel kénytelen óvodába vinni. Finlay egyre sokasodó problémáin az sem segít, hogy az ügynökével folytatott üzleti ebédje alatt a szomszédos asztalnál ülők kihallgatják krimije tervezett történetét, és tévesen bérgyilkosnak vélik. Finlay pedig saját maga legnagyobb döbbenetére igent mond a felkérésre, hogy elintézzen egy kellemetlen férjet. Mert hát valamiből élni is kell. Persze a való életben közel sem olyan egyszerű egy rendes bűncselekményt elkövetni, mint egy regény lapjain, ráadásul kisvártatva – hogy semmi se legyen egyszerű – Finlay menthetetlenül belebonyolódik egy nagyon is valódi gyilkossági nyomozás eseményeibe. ”
Elle Cosimano nagysikerű könyve idén debütált a
könyvesboltokban hála az Agave könyveknek, akik elhozták nekünk ezt a szuper,
szórakoztató regényt. Mindig félek olyan könyvekhez nyúlni, amelyek külföldön
nagy sikereket zsebelnek be, akár kritikusok, akár a nagyérdemű által, ugyanis
hatalmas elvárásokkal állok neki és ez kelt bennem egyfajta szorongást. Viszont
ez a könyv (szerencsére) már az első oldalakon megvett magának kilóra a
humorával és játékosságával. A fülszöveg már önmagában is egy érdekes és
figyelemkeltő alaptörténetet vázol fel nekünk, amire képtelen voltam nemet
mondani és mennyire nem bántam meg, hogy elolvastam.
A történetben megismerhetjük Finlay Donovan-t, aki egy
egyedülálló anya két gyerkőccel. Korábban a férjével élt, de mióta elváltak
Finlay küzd a lakbérrel, a számlákkal és a gyerekekkel is. E mellett még a
folyamatban lévő könyvét sem tudja befejezni, mert alkotói válságba került és a
határidők zakatolva közelednek felé. Ezen sorscsapások közepette véletlenül
valaki bérgyilkosnak nézi és megbízza a férje megölésével…. És mivel főhősünk
rászorul a pénzre, úgy dönt el is vállalja.
– Harmincegy vagyok. – Ledöftem a tésztámat. – Még a fél lábam se lóg bele a sírba.
– Utoljára mind a kettő benne volt.
Nagyot rúgtam az asztal alatt a bokájába.
A cselekmény szórakoztató volt, sokszor megmosolyogtatott és mindig eltöprengtem rajta, hogyan tud majd Finlay kimászni ebből a katasztrófa lavinából, amibe belekeveredett. Az események forgataga filmszerű volt, szinte láttam magam előtt a lehetetlen szituációkat. Bár maga a könyv és
a cselekmény nagyon tetszett, gyakran megkérdőjeleztem a történtek alakulását,
mert sokszor annyira klappolt minden, hogy csak forgattam a szemem: „ilyen
nincs…”. Rutinosabb krimi olvasók valószínűleg gyorsan ki fogják szúrni a
pontatlanságakat és logikai buktatókat. Viszont számomra ezek a pontatlanságok
nem voltak zavaróak és nem is rombolták le a hangulatot, vitt magával a könyv
én pedig örömmel követtem. A történet pörgős volt, minden oldalon történt
valami, ami fent tartotta az érdeklődésem és rákényszerített még egy fejezet
elolvasására.
A szereplők egyediek voltak és fenomenálisak. Finlay
egy igazán szerethető karakter, tisztában volt vele, hogy az élete szétesőben
van, de ennek ellenére is próbálta egyben tartani és mindent megtett, ami
erejéből tellett. Vero, a bébiszitterből előléptetett könyvelő üde színfolt
volt a regényben optimista hozzáállásával és szókimondó képességével. Kettejük
összhangja nagyon jól működött és remekül kihasználták egymás képességeit. Nyilván
képviselteti magát a könyvben a férfi nem is egy hűtlen férjjel, de mellé kapunk
egy szexi nyomozót és egy még szexisebb ügyvédbojtárt / pultost.
– Hékás – böktem a kedvenc teflonserpenyőmre – , az az enyém! Mit akarsz vele? – nyúltam a nyélért, de Vero gyorsabb volt, elkapta, és közben a doboz maga a földre zuhant. Összehúzta magát, és úgy tartotta maga elé a serpenyőt, mint egy bunkósbotot.
– Járulékos kártérítés – közölte, és kihívóan lengette meg a levegőben.
– Azt hiszed, csak mert a volt férjem kidobott, rögtön konyhafelszerelés jár neked?
Egy leheletnyi romantikus szállal is megspékelte a
regényt az író, hogy a romantikus lelkek éljenezhessenek, de a szerelem
egyáltalán nincs központba, nem erre fókuszál a könyv. Sokkalta inkább egy kis
mellékszál, kitérés a történetből, de nem a zavaró fajta. Élveztem, hogy volt
benne egy kis l’amour, mert adott egyfajta romantikus játékosságot a
történetnek.
Nagy erőssége a könyvnek a humor. Bármilyen
kilátástalan és reményvesztett volt a szituáció, valaki mindig odamondott
valamit, ami oldotta a feszültséget és engem is megnevettetett. Egy olyan
különleges aurát sikerült teremteni, amit egyszerűen képtelenség nem szeretni. Finlay
kislánya is
Összességében én bátran tudom ajánlani a könyvet
bárkinek, aki egy kis kikapcsolódásra vágyik az unalmas hétköznapokból, mert
garantált a szórakozás. Bár műfajt tekintve a krimi cimke illeti meg, nem csak
a zsánerért rajongók fogják élvezni Finlay kalandjait. Bizony, többes számban,
ugyanis a regény végén kapunk egy hatalmas függővéget, de nem azt az idegesítő
fajtát. Szerencsére a mű a legtöbb kérdésre választ ad, és aki szeretne véget
vethet furcsa bérgyilkospárosunk kalandjainak az első kötet végeztével. Már, ha
képes rá az illető, ugyanis a könyv vége gyilkos és garantáltan
figyelemfelkeltő.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése